Az �si vil�gb�l sz�rmaz�, �rny�kb�l �s t�zb�l �ll� r�ms�ges teremtm�ny fajt�j�nak utols� egyede. Morgoth egyik legf�bb szolg�ja volt r�gen, az Els�korban. A Nagy Ellens�g sz�rny� hatalm�val felfegyverkezve seg�tett ur�nak a beleriandi h�bor�kban, �s sz�mos t�nd�t �s embert puszt�tott el. �rdekes adal�k, hogy a M�riai balrog az Els� Kor balrogjai k�z�l a leggy�ng�bbek egyike. A szak�rt�k szerint a Thangorodrim lerombol�sa ut�n, amikor Morgothot legy�zt�k, a balrog elmenek�lt �s elb�jt a Hithaeglir alatt h�z�d� Khazad-dûm legm�lyebben fekv� barlangjaiba, �s ott �lt t�bb �vsz�zadon kereszt�l, m�g odakint �talakult a vil�g. Tal�n �r�kre ott maradt volna, ha M�ria t�rpjeit a moh�s�g nem hajtja egyre m�lyebbre, ha a mithril-ereket k�vetve nem jutnak egyre k�zelebb a f�ld magj�hoz. A Harmadkor m�sodik �vezred�ben (1980-ban) megzavart�k a d�mon nyugalm�t Khazad-dûm m�ly�n. Ezt a d�mont a Harmadkorban „A balrog”-k�nt emlegett�k. A balrog ezt k�vet�en k�t �v alatt egymaga meg�lte M�ria t�rp urait: VI. Durint, I. N�int �s sok m�s sz�mtalan t�rp�t is. Akik el tudtak menek�lni el�le, azok nemsok�ra mind�r�kre elhagyt�k �si otthonukat; T�rpt�rn�t �s a kir�lys�got. 

A k�vetkez� ezer �vben Khazad-dûmnak csup�n egyetlen ura volt, de lak�inak sz�ma folyamatosan n�vekedett: 2480-ban Szauron a K�dhegys�gb�l leereszked� orkokat �s trollokat telep�tett Khazad-dûmba, akik elfoglalt�k a t�rp�k kir�lys�g�t; a balrog ezeket gy�jt�tte maga k�r�, �s �t �vsz�zadon kereszt�l retteg�s �s hatalom �tj�n uralkodott s�t�t birodalm�n. Sz�mukra a balrog amolyan istenszer�s�g volt, rettegtek t�le, de ugyanakkor tisztelt�k is. Az igazs�g azonban az, hogy a d�mon m�g ekkor sem volt �n�ll�, Szauron ir�ny�t�sa alatt cselekedett. (A Feh�r Tan�cshoz is eljutott annak a h�re, hogy a t�rp�k mit szabad�tottak ki; Gandalfnak �gy lehetett tudom�sa arr�l, hogy Khazad-dûm s�t�t csarnokaiban mivel kell szemben�znie a Sz�vets�gnek)

Amikor a Gy�r� Sz�vets�ge Harmadkor 3019-ben �tkelt M�ri�n, a balrog tal�lkozott vel�k, s Gandalf v�g�l szembesz�llt vele.
A Piros K�nyv eml�t�st tesz arr�l is, hogy a balrog legal�bb annyi m�gikus er�vel rendelkezett, mint Gandalf, aki �gy k�ptelen volt var�zslatot alkalmazni ellene. Mivel mindketten mai�k voltak, egy�rtelm�, hogy csakis a m�gus sz�llhatott szembe a d�monnal, egyed�l � gy�zhette le. Az is vil�gosan kit�nik a t�rt�netekb�l, hogy h�tk�znapi fegyverek egyik�kben sem tehettek k�rt. (Morgoth rettegett szolg�it a t�nd�k f�nykor�ban is csak a leger�sebb eld�k b�rt�k legy�zni.) T�z napig k�zd�ttek egym�s ellen, s k�zben lejutottak a hegy gy�ker�ig, majd ism�t fel a V�gtelen L�pcs� tetej�re, Durin Torny�ba. Itt, a Zirak-zigil cs�cs�n Sz�rke Gandalf v�g�l legy�zte a balrogot, �m � is ’belehalt’ a harcba.

A Nyugatv�gi Piros K�nyvben tal�lunk utal�sokat arra, hogy a balrog „az �rnyak �s a l�ngok teremtm�nye” volt, fegyverk�nt egy sok�g� t�zkorb�csot �s egy l�ngol� peng�j�, hatalmas kardot tartott mag�n�l. 

A Khazad-dûmban tal�lt balrogot Durin V�gzet�nek, Durin Veszt�nek is nevezt�k, „Retteg�s” vagy „Iszony” n�ven is emlegett�k.